| Alapelv, hogy a streetballban mindig a fair play szablyait kell rvnyesteni. Ez az els s legfontosabb dolog, amit egy "utcai jtkos" megtanul. A plyafelgyelket ppen ezrt csak szksg esetn avanzsljk jtkvezetkk. A jtk a flhivatalos szablyok szerint 3-3 ellen folyik, de az utcai csapatok ltalban tbb, 4 vagy 5 fbl llnak. Cserlni a labda birtoklsakor lehet. A kezd csapatrl sorsolssal a plyafelgyel dnt. Minden egyes kosr utn automatikusan a pontszerz csapat ellenfele kapja a labdt. Minden kosr s bntet egy pontot, a krven kvli dobs kt pontot r.
jrakezdskor ki kell vinni a labdt a ktpontos vonalon tlra, s ugyanott "kezeltetni" is kell az ellenfllel. Ahhoz, hogy egy csapat rvnyes kosarat tudjon elrni, legalbb ketten kell, hogy rintsk a labdt. A kosrlabdbl ismert, a palnk alatti tartzkods idejt korltoz, gynevezett hrom msodperces szably ellenben itt nem ltezik. Feldobs sincs, helyette a vdekez csapatot illeti a labda.
Zskolni tbbnyire tilos, radsul a palnktart llvny s a vdszivacs nem szmt a plya tartozknak. Mrkzsenknt minden csapat egyszer krhet idt, de az utols 2 percben egyszer sem. A tmad csapatnak 30 msodpercen bell dobnia kell (szndkos idhzs esetn a plyafelgyel az ellenflnek tlheti a labdt). A mrkzs 16 pontig vagy 20 percig, de van ahol 13 pontig vagy 10 percig tart fut rval. A megadott bntetdobst a jtkid utn is el kell vgezni. Amennyiben a mrkzs a jtkid leteltekor dntetlen, gy a "hirtelen hall" dnt. A kezdcsapatot ekkor is kisorsoljk.
Ha a faultolt jtkos rvnyes kosarat r el, gy az szmt, s nem jr a szablytalansgrt bntetdobs. Dobs kzbeni fault utn - amennyiben nem ment be - mindig bntetdobs van. A bntet elvgzse utn a labda mindig az ellenfelet illeti meg - fggetlenl attl, hogy a bntetdobs bement vagy sem. Az els szndkos szablytalansg utn egy bntetdobs jr, a msodik utn a vtkes jtkost ki zrjk a mrkzsrl. A kln nem emltett, egyb krdsekben termszetesen a kosrlabdzs versenyszablyai a mrvadk. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
